Az olyan ipari épületeken vagy épületrészeken, amelyek alaprajzi elrendezés és függőleges tagoltság szempontjából hasonlóak a lakó- és középületekhez, a munkaterületeket az előzőkben megadott irányelvek szerint kell meghatározni. Műhelycsarnokokban, ahol a különböző épületgépészeti berendezések csővezetékei a belső légtérben, illetve a padló alatt esőcsatornában haladnak, a munkaterületnek egy-egy fővezeték mentén legalább 25 fm hosszú szakaszokban kell rendelkezésünkre állnia. A munkaterület szélességét a fővezetékről leágazó vezetékek oldalirányú kiterjedése szabja meg. A szerelési munkaterület különböző szakaszainak átvételét olyan ütemben kell biztosítani, hogy a munka folyamatossága zavartalan legyen. Az átadott munkaterületen készen kell lenniök legalább nyers állapotban azoknak az épületszerkezeteknek, amelyekre a csővezetékeket felerősítjük, a esőcsatornáknak, a csőmegerősítő szerkezetek beépítésének, a fedlapoknak (elhelyezésük nélkül), a horonytervben szereplő horonykihagyásoknak. Csőcsatornákban a szerelést csak akkor lehet megkezdeni, ha a csatornákat már vízmentesítették és kitisztították. A szerelési munkaterületen, a közlekedési és anyagmozgatási útvonalakon, a légtéri vezetékek szereléséhez szükséges állványok nyomvonalán föld, törmelék, építőanyag vagy egyéb mozgást gátló tárgy nem lehet. A nyomvonalon dolgozó szerelőipari munkások felett semmiféle munka nem végezhető. A csővezetékek mázolásához is az előzők szerint kell munkaterületet biztosítani, de készen kell lennie minden szerkezet vakolásának, meszelésének, illetve festésének. A berendezések, fűtőkészülékek és gépek végleges felszereléséhez, az üzempróba elvégzéséhez a szerelési munkaterületet teljes egészében egyszerre kell átadni. A munkaterületen minden építési, vakolási, festési és falburkoló munkának készen kell lenni. Az üzempróba idejére a nyílászáró szerkezeteket el kell helyezni.