A központi fűtőberendezések terveit, kivitelezési rajzait a vezetőszerelőnek a helyszínen ellenőriznie, egyeztetnie kell. Bár a tervek léptékhelyesek, nem tükrözik teljesen, pontosan a valóságot. Ennek oka részben az, hogy a vezetékek vonalas, kétdimenziós jelölése nem fejezheti ki a térbeli helyzetet, részben a lépték is túl kicsiny, különösen nagy épületek és berendezések tökéletes ábrázolásához. A helyszíni egyeztetéskor azonban ennek ellenére is általában csak kisebb eltérések állapíthatók meg a terv és a valóság között. Ezeket a kis eltéréseket pedig a berendezési tárgyak helyének és a vezetékek nyomvonalának kitűzésekor kell figyelembe venni, de többnyire ki is lehet igazítani. Alsó- és felsőelosztású központi fűtési rendszerek kitűzésekor az alapvezeték nyomvonalának kijelölésében van csak különbség. A felszállóvezetékek nyomvonalának, a mennyezetáttörések, a fűtőtestek stb. helyének kijelölése mindkét rendszerben egyforma. A vezetőszerelő akár alsó-, akár felsőelosztású fűtőberendezés szerelését készíti elő, a kazánházból vagy a hőközpontból indul el, és mérővesszővel, jelzőkrétával a tervnek megfelelően kijelöli a berendezési tárgyak helyét. Ilyenkor a még nyers falra a jeleket célszerű faszénnel felrajzolni. A vezetőszerelő a kijelöléskor ellenőrzi azokat a falakat, amelyekre a melegvíztermelő bojler vagy az ellenáramú készülék tartószerkezete kerül, hogy megállapítsa, a tervben előirányzott méretekben készültek-e el. A berendezési tárgyak kijelölése után a csővezetékek nyomvonalát és elrendezését tűzik ki olyan csoportosításban és sorrendben, ahogy legcélszerűbb a szerelésük. A vezetékek lehetőleg ne keresztezzék egymást. Ezért kell egyszerre kijelölni az alapvezetékeket az indulástól a végződésekig, hogy kitűnjenek a kereszteződések. Ha a csőkereszteződés elkerülhetetlen, a nyomvonalat úgy kell kitűzni, hogy a vékonyabb, tehát kisebb átmérőjű csővel tegyünk kerülőt. A pincei vezetékek kijelölése után a vezetőszerelő a földszinten, vagy ha az épület már tető alatt van, minden szinten kijelöli a felszállóvezeték és a fűtőtestek helyeit. A felszállóvezetékek kijelölése — különösen a föld- 1- ábra. Felszállók, fűtőtestek méretjelölése szinten —- azért fontos, mert ezeken a helyeken kezdi majd meg a födémáttöréseket a szerelőkőműves. A pincei alapvezetéken dolgozó szerelők ezekből tudják, hogy az alapvezetékeken a később kialakítandó felszálló elágazások után hová kerüljenek szűkítések, illetve bővítések. Felső elosztás esetén természetesen a legfelső födémen kell kezdeni az áttöréseket. A felszállóvezetékeket az alaprajz és a függőleges csőterv egybevetésével jelöljük ki. A tervben előírt helyen az 1. ábra szerint beírjuk a felszállócsőpár tengelyét és a felszállók (strangok) számát, valamint a meleg- és a lehűlt-, illetve kondenzvízvezeték méreteit. Ha a radiátorkötés felett csőszűkítés van, akkor a megfelelő magasságban azt is megjelöljük, és beírjuk a megváltozott csőméretet is. A fűtőtestek helyeit a terv szerinti helyen és jellel tűzzük ki, és egyben ellenőrizzük, hogy elfér-e ott az előírt méretű fűtőtest. Kitűzéskor — a tervrajzokról átvéve, a következő jelöléseket használjuk: 8—1000—IV Radiátor jelzése: ~—:— =-5—r 1/2—1/2 öntöttvas (vagy acéllemez) z—1—z,o m A számlálóban az első szám a tagok számát, a második a közcsavartávolságot, a harmadik (római) szám az oszlopok számát jelenti. Ha a szám „1” jel (idézőjel) között van, akkor a konzol helyett a lábak számát jelenti. A nevező második száma a radiátorbilincsek számát, a harmadik a fűtőfelület nagyságát (m2-ben) mutatja. A tört után következő számok a felső és alsó csatlakozások méreteit és anyagát (öntöttvas vagy acéllemez) jelzik. 4—2,50—3/4" Csőfűtőtestek jelzése: ----1 06 m2---- 3/4—3/4" A számlálóban az első szám af űtőcsövek számát, a második a hosszát, (m-ben), a harmadik pedig az átmérőjét jelenti. A nevező a fűtőfelület nagyságát (m2-ben) mutatja. A csatlakozások átmérőjét a törtszám utáni számok jelzik: az első a fűtővizet, a második a lehűlt vizet szállító cső átmérője. 600—680 Stebeck alumínium fűtőtestek jelzése: — — 1/2—1/2" A számlálóban az első szám a gyűjtőcsövek középtávolságát, a második a fűtőtest hosszát jelenti, a nevező pedig a teljesítmén> t (kcal/h)-ban mutatja. A tört utáni számok a felső és az alsó csatlakozások méreteit jelölik. 2—850 Konvektor jelzése: "jjou ^ —1/2" A számláló első száma a fűtősorok számát, a második a szekrény magasságát (mm-ben) jelenti, a nevező a konvektor teljesítményét (kcal/h-ban) adja meg. Az utolsó két szám a csatlakozási méreteket jelenti. TRL/2 Termoventillátor jelzése: Y300ÍZ9400 A számlálóban a betűk és a számok a termoventillátor típusát jelzik, a nevezőben az első szám az óránként szállítandó légmennyiséget (m3/h-ban), a következő a termoventillátor teljesítményét (kcal/h-ban) adja meg. Külső távvezetékek kitűzésekor figyelembe kell vennünk, hogy a vezeték csatornában halad-e, vagy oszlopokra kerül. Csatornába fektetett vezeték kitűzésekor ki kell jelölni a nyomvonalat a esőcsatorna fenekének kiindulási magasságát, a lejtés irányát és mértékét. Ha a csatornát más vállalat készíti, a vezetőszerelőnek már menet közben állandóan ellenőrizni kell, hogy a munka a szereléshez megfelel-e. Ha hibát észlel, kijavításáról köteles mindjárt intézkedni. A kijelöléskor meg kell még adni a táguláskiegyenlítők, az alátámasztások, a fix megfogások, a felfüggesztések tartóinak kihagyandó fészkek helyét (távolságát és elhelyezési magasságát). Oszlopokra szerelt távvezetékek kitűzésekor ki kell jelölni a nyomvonalat, a közbenső és a sarokoszlopok, valamint azoknak az oszlopoknak a helyét, amelyekre a fix megfogások kerülnek, a közbenső oszlopok terep szerint való magasságát, majd meg kell szervezni és ellenőrizni kell az oszlopok állítását. Központi fűtőberendezések helyének kijelölése után a vezetőszerelő meghatározza a szerelőpárok vagy brigádok feladatait. A munkát lehetőleg a tervfelbontás műveleti csoportosítása szerint osztja ki, mert az anyagot ennek alapján szállítják ki a helyszínre, és a teljesítmény is eszerint mérhető, ellenőrizhető a legkönnyebben.